Blog

Az Office 2010 CTP (Technology preview) periódusának véget ért, és a következő hónapban (2009. november) megjelenik az első publikus béta változat is. - küldte a hírt a Microsoft Connect. Bár a levél nem szólt a Gemini-ről, (azaz végleges nevén a ...

Támogatni fogja az Excel 2010 a visszaírást az OLAP adatkockákba, melyek segítségével egyszerű üzleti tervezési folyamatokat, mi lenne ha elemzéseket készíthetünk. (A visszaírás architektúrájáról korábban már írtam az Analysis Services 2008 tervez...

PowerPivot lesz a Gemini, a Microsoft új memória alapú adatbázis kezelőjének neve. Az új névhez új weboldal is társul. Íme: http://www.powerpivot.com/ via http://cwebbbi.spaces.live.com/

Évek óta vártam arra, hogy valaki végre csináljon egy olyan alkalmazást, amely segítségével egyszerűen tudok kommentálni híreket, vagy lejegyezni a szakmai észrevételeimet. Mindezeket telefonról, mindenféle alkalmazás telepítése nélkül, egyszerűen...

Beszéltünk már arról, hogy a döntéstámogató rendszerek megtérülésének (ROI) kiszámítása igen nehéz feladat. A beruházás megkezdése előtt különösen, de a sok tényező együttes hatása miatt a döntéstámogató rendszer bevezetése után is. Konkrétumokról ritkán hallunk, hiszen a cégek nem szokták a döntéstámogató rendszerük bevezetésének eredményét publikálni. Ám az APEH most megtette ezt. A következő cikkben megnézzük milyen eredményeket értek el

Egyik ügyfelem kontrollere szokatlan módon számolta a terv tény eltérésen alapuló mutatókat. Olyannyira, hogy egy európai ember a módszer láttán ezt mondaná: Buta amerikaiak. Még azt sem tudják, hogy a költségterv túlteljesítésének nem örülni kell…

Nem, most nem a válságról lesz szó, hanem egy olyan adattárház építési feladatról, amely nagyon fontos, mégis sokszor kimarad az adattárház projektek scope-jából. A téma aktualitását pedig az a projektünk adja, ahol az adattárház feltöltésének időszükséglete a vártnál rosszabbra sikerült.

A múltkor írtam egy cikket a válság volatilis hatásairól és abban azt ígértem, hogy keresek majd egy konkrét példát arra vonatkozóan, hogy hogyan segíthet egy üzleti intelligencia rendszer a válság okozta szélsőséges árfolyamváltozások hatásainak előrejelzésében. Ez következik most.

Mindenfelé írják, hogy válság hatása miatt előtérbe kerülnek majd az üzleti intelligencia rendszerek, hiszen most „különösen oda kell figyelni a költségekre” Vajon jó érv ez? Erről fogunk morfondírozni a következő cikkben.

A minap a Decathlonban jártam és egy olyan adattárház problémába botlottam, amelyet a sportáruház példáján keresztül remekül lehet szemléltetni. Ez következik most.

Mennyit költünk informatikára címmel jelent meg egy cikk az IT Business magazinban, amely jó néhány érdekes témát is tartalmaz. Ez egyik az, hogy a cégek árbevételük átlagosan hány százalékát költik informatikára, a másik pedig az, hogy a fejlesztési fókuszterületek között milyen pozíciót foglal el az üzleti intelligencia. Ez utóbbinak járunk utána a most következő cikkben

A nemrég pályázatot írtam és arra kért az ajánlatkérő, hogy fejtsük ki az általunk javasolt üzleti intelligencia megoldás skálázhatóságát. Azt tudtam, hogy az Analysis Services fölfelé az operációs rendszer korlátjáig skálázható, de az oldalra skálázhatóság tekintetében voltak kétségeim. Ennek jártam most utána.

Eljött a nyár vége. Mindenki kipihente magát, itt az idő felpörögni újra. Így teszünk mi is. Az elkövetkező időszakban szó lesz a szakterületi üzleti intelligencia rendszerekről, a KPI-okról, az adattárház bevezetések szakember és kompetencia szükségletéről, az Analysis Services skálázhatóságáról, a Geminiről és még sok minden másról...

10-15 éve elég volt annyit mondani az üzleti intelligencia rendszerek felhasználó-barátságáról, hogy a billentyűzet használata nélkül, pusztán az egér segítségével képesek vagyunk a legbonyolultabb jelentések összeállítására. Ma már ez talán kevés lenne, ezért összeszedtem még néhány érvet a felhasználó-barátság alátámasztására.

Miért építsünk OLAP adatkockákat az adattárház fölé? Miért nem elégítjük ki a riportigényeket közvetlenül az adattárházból? Elvégre ezért építettük. Nem?

Aki nem ismeri a történelmet címmel pár hete írtam egy bejegyzést a múltbéli adatok elemzésének fontosságáról. A most következő cikkben pedig arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mekkora hibát követ el az, aki a múlt adataiból következtet a jövőre.

Egy érdekes cikket olvastam minap az adatok mobil eszközökön történő prezentációjáról és az ember vizuális feldolgozó képességének kapcsolatáról. Ez adta az ihletet, hogy összeírjam, mi mindenre kell odafigyelni, ha az ember igazán jó riportokat akar a döntéshozók vagy a főnöke elé tenni.

„FYI - új pályázati lehetőségek. Hátha kell valakinek BI EU-s pénzből...” - küldte a sógorom nemrég az e-mailt. Átfutottam őket és bár igaz, hogy az üzleti intelligencia definíció nem éppen a Howard Dresneri, de az tisztán látszik, hogy a kiíró szándéka az üzleti intelligencia rendszerek bevezetésének támogatása (is).

A Microsoft ingyenesen elérhetővé tette a PerformancePoint Planning nevű, üzleti tervezést támogató alkalmazás forráskódját. Részletek a cikkben.

Egy gondolat és egy rövid párbeszéd a múltbéli adatok fontosságáról.

Gyakran emlegetett fogalom ma a stressz teszt mely során nyomáspróbának vetik alá bankrendszert, hogy megállapítsák: mennyire tudnak a pénzintézetek ellenállni a gazdasági visszaesés okozta megpróbáltatásoknak. Nos. Lovagoljuk meg ezt a hullámot és nézzük meg, hogy hogyan lehet a bankrendszerekhez hasonlóan az üzleti intelligencia rendszerek stressztűrő képességét tesztelni és meggyőződni arról, hogy az OLAP alapú üzleti intelligencia rendszerünk bírni fogja-e a felhasználók rohamát...

Az Analysis Services-nek, mint a repülőgépeknek van egy fekete doboza (flight recorder). Ebbe a dobozba gyűjti működése során keletkezett információkat, így amikor összeomlik a szerver pontosan meg tudjuk mondani, hogy milyen események következtek be a „lezuhanás” előtt. Egy kis átalakítással azonban utasainkról, azaz a felhasználókról is gyűjthetünk a segítségével információkat. Erről szól a cikk

283 dia, kereken 100 oldal nyomtatott anyag, 9 átadott mintafájl, majdnem 10 óra közös munka, és teltház… Ezek a számok jellemzik a pár napja lezárult BI és adattárház projektvezető képzést. A szubjektív részletek kiderülnek a visszatekintő cikkből

A BI-t vagy adattárházat használó cégeknek szükségük van egy adattárház menedzserre, aki egyszemélyes felelőse lesz az adattárháznak vagy az üzleti intelligencia rendszernek. Olvassa el, hogy mit várunk el ettől az embertől és hogyan mérjük a teljesítményét

Gyűjtöm az anyagokat a BI és adattárház projektvezető képzéshez, ahol szó lesz a Scope-ról, vagy más néven az adattárház vagy üzleti intelligencia projektek terjedelméről: Mi az, miért fontos, mit tartalmazzon a Scope dokumentum, mekkora legyen a kezdeti scope, stb, és fogunk beszélni egy pár szót arról is, hogy mi legyen a kezdeti scope-ban, azaz mi legyen a BI vagy adattárház bevezetés első lépcsője?

Jön a mikroökonómia gyakorlati hasznosításának második, és egyben utolsó darabja. Az előző cikkben a kereslet árrugalmasságának OLAP technológiával történő elemzését jártuk körül, a most következő cikkben pedig arra keressük a választ, hogy melyik az az egységár, amelyen értékesítve az adott terméket, a legnagyobb fedezettömeget (nyereséget) érhetjük el.

Tegyük fel, hogy megmaradt egy csomó olyan terméke, amit szeretne villámgyorsan kipucolni a raktárból, hogy helyet csináljon a következő termelésnek. Gyorsan össze is dob egy marketing kampányt, ám amikor az eladási egységár meghatározásához ér, elgondolkodik. Vajon mennyiért kéne adnom a terméket, hogy azt a gyorsan elvigyék a vevők, úgy hogy nekem ez az adott körülmények között a legnagyobb profitot termelje? Vagy másképpen fogalmazva: Mennyivel fog tőlem többet vásárolni a piac vagy egy konkrét vevő, ha 1%-kal csökkentem az áraimat?

Szombaton István-aknán jártunk egy elhagyott bányában, ahol a foszladozó, kifakult szex naptárak között egy igazi gyöngyszemre bukkantam. Olvassa el a BI blog eddigi legrövidebb bejegyzését.

Az adattárházak és üzleti intelligencia projektek megtérülésével kapcsolatos kérdésekre a bevezetés előtt igen nehéz választ adni. Még ha sejtjük is hogy meg fog térülni az adattárház vagy üzleti intelligencia rendszer, hogyan fogjuk tudni mindezt számokkal alátámasztani? Egyáltalán érdemes-e számokkal alátámasztani? A most következő cikkben ezekre a kérdésre keressük a választ

Felkerültek és véglegesültek az adattárház projektvezető képzés újabb részletei. Meg van az ár, helyszín lefoglalva, és kidolgoztam a „dupláját fizetem vissza” garancia részleteit is. De ami legfontosabb: A jövő hét szerdáig jelentkezők 38% kedvezményt kapnak. Olvassa el a részleteket