Üdv a bunkerből

Nincsenek illúzióim. Ez a 3. válság az életemben. Az elsőre valószínűleg kevesen emlékeznek (1998-as orosz válság) mert nem volt nagy hatása Magyarországra. De rám igen…  Másfél éve kezdtem el dolgozni és a megtakarításaimat a tőzsdén gyűjteni. Ezzel nem lett volna baj, de én azt hittem hogy baromi jó tőzsdés vagyok. Elkezdtem többet keresni a tőzsdén mint a napi munkával, ami megerősített abban, hogy baromi jó vagyok :-) Aztán jött az orosz válság és elvesztettem minden megtakarításom… Mindet. Nem maradt semmi… Nagy pofon volt. Ekkor tanultam meg, hogy nem én voltam jó, hanem a tőzsde repült és én csak rajta ültem a rakétán… Szerencsére még kevés megtakarításom volt és innen visszanézve jó, hogy ezt a leckét jó korán megkaptam.

A második válság 2008-ban ütött be. Na ez már sokkal jobban megérintett. 4 éve léptem ki a melóhelyemről és csináltam meg a BI projektet. 4 éve dolgoztam, mint független tanácsadó. Az első évek keservesek voltak, de a 4. évben már kezdtek jönni az eredmények. És ekkor ütött be válság. Először csak legyintettem… Milyen hatással lenne rám egy amerikai hitelválság? Semmilyenre, gondoltom.

Aztán megtanultam hogy contraktorok az elsők, akik lapátra kerülnek. Nekem nem csökkentek a megrendeléseim, hanem megszűntek. Hónapok teltek el úgy hogy nem volt semmilyen megrendelésem és kilátás se volt rá, hogy valaha lesz. Nehéz időszak volt, mert nem tudtam, hogy mi a probléma: Velem baj van? Vagy a szakmám vált értéktelenné? vagy a szolgáltatásaim nem kellenek a kutyának se?

Aztán elkezdtem lehetőségként tekinteni a válságra. Hogy végre kaptam időt, hogy továbbfejlesszem magam, hogy új termékeket fejlesszek, hogy amikor véget ér a válság, akkor felkészülten, teljes erőbedobással tudjak majd munkába állni és az új rendbe jobban illő szolgáltatásokat adni.

2020-ból visszatekintve ez volt életem egyik legkreatívabb időszaka. Nyitott voltam minden újra, nagyon sokat tanultam, sok új szolgáltatást fejlesztettem és ebben az időszakban született meg a BI és adattárház projektvezető képzés. Az a képzés, amit alig mertem kitenni a weboldalra, és aminek az emlőjén aztán kifejlődtek azok a BI képzések, amelyek eddig több mint 4000 résztvevőt hoztak… (köszönet a résztvevőknek ezúton is!)

Ma 2020-at írunk és ez a harmadik válság az életemben. Pontosan tudom mire számíthatok. A 2008-as válságnak csak közvetett hatása volt Magyarországra és mégis óriási károkat okozott. Ennek a mostaninak már közvetlen is van. És amíg 2008-ban csak lassult a gazdaság, addig 2020-ban megállt. Sokkal nehezebb lesz egy álló gazdaságot újraindítani, mint egy lassulót felpörgetni…

Nincsenek illúzióim, de optimista vagyok. Ugyanúgy szeretnék majd visszaemlékezni erre a válságra is mint a 2008-as válságra. Hogy kaptam egy lehetőséget, hogy egy kicsit utolérjem magam, hogy olyan dolgokat csináljak, amit már rég meg kellett volna tenni, de idő hiányában nem tettem meg. Hogy olyan dolgokat fejlesszek, amiket már nagyon régóta szerettem volna, de nem léptem meg. Hogy olyan terveket valósítsak meg, amiket eltettem télre, hogy kéne, de aztán mégse, hogy kéne, de aztán nem...

A 2008-as válság egyik nagy tapasztalata volt, hogy a kezdeti bénultság után óriási igény jelentkezett az adatos szakemberekre. A túléléséhez, az újjáépítéshez, a helyes döntésekhez naprakész információk kellenek. Konjunktúrában nincs szükség BI-ra, de egy turbulensen változó környezetben létszükségletté válik. Úgyhogy kitartás. Ezt a cikket pont azért írtam, hogy egy kicsit tartsam mindenkiben a lelket. Egyszer ennek a válságnak is vége lesz, és sokaknak tudunk majd segíteni abban, hogy minél gyorsabban, minél kevesebb sebbel tudjanak kikecmeredni ebből a válságból.

Remélem, hogy nemsokára találkozhatunk újra!

Kővári Attila - BI projekt

hozzászólás

Tanulás és alapozás időszaka :)

Új hozzászólás