Kétsebességes BI architektúrák

Nem tudom, hogy általános jelenségről van-e szó vagy csak én találkozom vele, de nekem úgy tűnik, hogy a szakterületek egyre önjáróbbak, egyre kevésbé lehet rájuk erőltetni a központi BI elképzeléseket és sorra jelennek meg náluk bújtatva vagy nyíltan olyan BI fejlesztők, akik önkiszolgáló BI eszközökkel vagy klasszikus „kliens-szerveres” architektúrára fejlesztenek igen komoly BI rendszereket.

Beszélgetve a szakterületekkel kiderül, hogy azért járják a saját utukat, mert az „adattárház fejlesztése túl lassú”, az „adattárház adatokért kuncsorogni kell az IT-nál”, az „adattárház nem tartalmazza a szükséges adatokat” vagy azért mert az „adattárház nem a nekik szükséges mélységben, struktúrában, frissességben tartalmazza az adatokat”

„Az IT gátja a növekedésnek...”

De nem csak a szakterületek panaszkodnak. Egyre többször hallom a vezérigazgatói szintről is, hogy az IT nem tudja olyan sebességgel/mélységeben kiszolgálni a szakterületek adatigényeit, mit ahogy az üzlet gyorsasága megkövetelné azt, és ezért úgy általánosságban az IT-t tartják a gyorsabb növekedés gátjának. Elég erős szavak ezek ahhoz, hogy komolyan elgondolkodjunk rajtuk...

Mit tehet egy ilyen helyzetben tenni? A „vegyünk fel több embert” módszer nem segít. Jártunk már ezen az úton, nem jött be: Nem tudtuk gyorsabban kielégíteni az igényeket. Az adattárház fejlesztésén sem tudunk szoftverekkel vagy módszertani változtatásokkal jelentősen gyorsítani. Máshol kell keresni a megoldást…

Be kell vonni a szakterületeket a termelésbe

Vonjuk be a szakterületeket a fejlesztésbe. Vegyék ki ők is jobban a részüket az termelésből, ha nagyon gyorsan kell haladni. Járuljanak ők is hozzá szakmai (domain) tudásukkal, idejükkel ahhoz, hogy gyorsan meg tudjuk oldani a problémáikat. Ehhez azonban a „régi” adattárház architektúrák és módszertanok nem jók. Újat kell kitalálni…

Kétsebességes BI architektúrák

Ma már egyre több céggel építünk úgynevezett kétsebességes adattárház architektúrákat. Sőt! igazából manapság már csak ilyeneket tervezünk :-) Ezek olyan architektúrák, amelyeknek van egy olyan oldalága ahol még nem érvényesek az adattárház rigid szabályai, ahol nincs az igazságnak egy verziója, ahol az adatok még nem könnyen lekérdezhetők. De lekérdezhetők. És a cél pont ez: Legyen egy olyan területe az adattárház architektúrának, amin keresztül nagyon gyorsan ki tudjuk elégíteni a szakterületek adatigényeit, ahonnan vész esetén, - vagy akkor ha gyorsan kell reagálni - azonnal tudnak dolgozni. És a kétsebességes BI architektúrák pont ebben erősek.

Ezek az architektúrák már lehetővé teszik, hogy az IT a BI-t ( vagy csak az adatokat) szolgáltatásként adja és akár 4 órás SLA-val vállalja, hogy a felhasználóknak a szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja. Nem riportokat. Csak adatokat. De azokat 4 órán belül, auditálható formában, jogosultság kezelve, historizáltan, folyamatosan frissítve, naprakészén.

Hogyan? Erről fogok beszélni a Budapest BI fórumon. Jöjjön el, beszéljünk róla. De ha nem tud eljönni, akkor is keressen bátran. Sok cégnek segítettem már, hogy ne az „IT legyen a gyors növekedés gátja”. Nem az IT a gyors növekedés gátja, hanem a régi módszertanok! És ezeken tudunk változtatni...

Kővári Attila - BI projekt

hozzászólás

Kedves Attila, Azóta követem, hogy tavaly egy SQL konferencián hallottam az előadását. Nem tudom, minek nevezzem magam -- talán ilyen kognitív mindenesnek? A digitális alapú gazdaság fejlesztésén dolgozom. Ha kaphatnék lehetőséget egy személyes találkozásra, azt megköszönném. üdvözlettel Czobor Zsuzsa

Kedves Zsuzsa, A BI Forumon fogunk tudni beszélni, de ha nem lesz ott, akkor találunk rá alkalmat. Keresni fogom. Kővári Attila

Mindkét megközelítésnek megvan a helye és létjogosultsága. Egyrészt fontos, hogy legyenek validált, mindenki számára gyorsan elérhető és egyértelmű jelentéseink, másrészt elengedhetetlen hogy önállóan, önkiszolgáló módon hozzáférhessünk adatainkhoz - akár nem jól strukturált és nem optimalizált formában is (nevezzük ezeket adatpocsolyáknak és az önkiszolgáló BI eszközöknek). Gyakran hiányolom viszont az adatvagyon-gazdálkodás (data governance) és adatéletút-követés (data lineage) megvalósítását a kétsebességes projektekben. Nem kell minden esetben az "egyetlen igazság" elvét elvetni, ha az üzlet nem csak az adathoz, hanem annak keletkezésének körülményeihez, életútjához valamint a számítások módjához is hozzáfér. E nélkül olyan alapvető dolgokon is lehet majd vitatkozni, hogy egy riportban mit is jelent az alkalmazottak létszáma (csak teljes munkaidősek, fél munkaidősek, kiszervezettek, GYES-en lévők, stb...). Ezen felül az üzleti oldal jobban meg tudja mondani mit is szeretne, ha látja, hogy milyen adat honnan és hogyan áll rendelkezésére.

Új hozzászólás