Measures, Metrics, KPIs

Definíciók következnek. A mutatószámokat fogjuk csoportokba sorolni és megkülönböztetni őket kifejezési módjuk szerint. De mint mindig, most sem a definíció lesz a lényeg :-)

A mutatószámokat három csoportba tudjuk sorolni:

Measures (Mutatók)

Ide tartoznak a mért (nyers) értékek és azok aggregált fajtáji: Értékesítés nettó árbevétele, kintlévőség, termelt mennyiség, látogatók száma, stb. Magyarban nincs jó szó rá. Értéknek szoktuk leginkább nevezni, de mondjuk mértéknek, mérőszámnak, mutatónak, összegnek vagy hivatkozunk rájuk egyszerűen a mértékegységükkel. (Ft, db, …)

Metrics (Kontextusos mutatók)

Ebbe a csoportba soroljuk azokat a mutatókat (measure-öket), amelyeket már kontextusba helyeztünk. Magyarul legtöbbször az eltérés, variancia, változás szavakat szoktuk rájuk használni.

• Ide sorolhatók mindazok a mutatók amelyek a mért értéket önmagához, vagy valamilyen elváráshoz viszonyítjuk: Változás tervhez képest, változás előző év azonos időszakához képest, stb.
• Ide tartoznak a belső összefüggéseket kifejező mutatók is:
  • A sorrendiséget (Rank) kifejező mutatók: első. második, harmadik, stb
  • És a csoporthoz tartozást kifejező mutatók is: új vevők száma., azon veők száma aki legalább 2 terméket vásároltak, stb.
  • És ide tartoznak a fajlagos mutatók is: termékegységre jutó fedezet, 1 főre jutó nyereség, átlagos négyzetméterár, stb. Minden ami az összehasonlíthatóságot egyszerűsíti.

Ezekkel a mutatókkal az a célunk, hogy az összehasonlíthatóságot jelentősen leegyszerűsítsük. Egy mért szám önmagában csak annak jelent valamit, aki már ismeri a szakterületet és tudja mit mértünk korábban, másoknál mit szoktak mérni, stb. De egy „újnak”, egy nem szakmabelinek semmit nem mondanak. „Idén jött 10 új vevőnk”. Sok ez vagy kevés? Egy nálunk kisebb szakterületi (domain) tudással rendelkező döntéshozó nem tudja. De ha mellé tesszük, hogy tavaly mennyi jött vagy mennyi jött a tervhez képest, esetleg az iparági átlaghoz képest, akkor már mindenki tudja, hogy örülni kell-e ennek a számnak vagy nem.

E mutatócsalád lényege, tehát hogy a mért értékeket kontextusba helyezi és viszonyítja valamihez: Tervhez, önmaga korábbi mért értékéhez, más mérésekhez, átlaghoz, stb.

KPI

A KPI-ok körébe tartoznak azok a mutatók, amelyek kifejezik a mért érték mellett azt is, hogy az határértéken betül van-e vagy sem. Mondok egy példát:

• Ha nem érjük el a tervet akkor a teljesítményünk elfogadhatatlan,
• Ha elérjük és 5%-kal meghaladjuk a tervet akkor a teljesítményünk elfogadható.
• És ha 5%-kal nagyobb mértékben teljesítjük túl a tervet akkor a teljesítményünk kiváló.

A KPI-ok tehát a kontextuson túl behoznak még egy viszonyítási alapot. Jellemzően egy határértéket amely tovább egyszerűsíti a mutató értelmezését.

A KPI-okhoz gyakran rendelnek (piros, sárga, zöld) ikonokat amelyek kifejezik a KPI értékét. Ezek lehetnek egyszerű visszajelzők, de néha látni a való életben is olyan példákat, amikor a visszajelző ennél több információt is hordoz:

A fenti példában a piros sárga zöld színek jelzik a határértéktől való eltérést a nyíl iránya pedig mutatja az elmúlt x hónap trendjét. Itt tehát bejön még egy viszonyítási alap a határérték mellé: A trend.

A KPI-ok tekintetében viszonylag egységes a magyar és az angol terminológia és mindkét nyelven KPI-nak nevezzük a mutató családot. (Magyarban sokszor kípíájnak, vagy kápéinek ejtjük és találkozhatunk a kulcs teljesítménymutató, vagy rövidítve KTM megnevezésekkel is.)

Összefoglalva a lényeget: Riportokon, dashboardokon érdemes a mutatókat kontextusba helyezni. Ahogy a mutatóból kontextusos mutató, majd a kontextusos mutatóból KPI válik, úgy lesznek az elefántcsont toronyban ülő szakterületi guruknak szóló riportokból egy vezető által is villámgyorsan megérthető, könnyen interpretálható, figyelemfelkeltő és cselekvésre ösztönző riportok...