Measure tábla: Jó vagy rossz?

Sokan favorizálják azt a módszert, amely összegyűjti, és egy táblában jeleníti meg a Power BI adatmodell összes számított mezőjét (a measure-öket).

Ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy létrehozunk egy üres (egyoszlopos) táblát, és minden számított mező kezdőtábláját erre a „measure” táblára állítjuk

E módszernek számos előnye van:

1. Rendszerezi a mutatószámokat, ami nagy segítség akkor amikor be akarjuk húzni őket egy vizualizáció érték területére. Így ugyanis nem kell keresgélni, hogy „melyik táblában is lehet a terv/tény elt. % számított mező”
2. A measure táblát a mezőlista tetejére teszi, így a felhasználók gyorsan megtanulják, hogy a mutatókat a legelső táblában kell keresni.
3. Közös helyen tárolja a measure-öket, így nem kell gondolkodni, hogy a [Terv/tény elt %] számított mezőt melyik táblába tegyük: A ’terv’-be?  vagy inkább a ’tény’-be?
4. Leszoktatja a felhasználókat az implicit measure-ökről: Ha a „Measues” tábla része a sablonnak, akkor a fejlesztőket kvázi rákényszeríti, hogy ne használjanak implicit measure-t, hanem minden aggregálható oszlopra építsenek számított mezőt.
5. Külön ikont kap a measure tábla, ami segít a felhasználóknak elkülöníteni mutatókat az oszlopoktól
6. stb…

Ezek mind nagyon fontos előnyök, azonban a „measure táblának” van egy óriási hátránya: Ha Excel Pivot táblából kérdezzük le a Power BI adatmodellt, akkor bukjuk az átfúrás (részletezés) lehetőségét. Nekem ez rendszerint blokkoló, úgyhogy én „measure táblát” csak olyan mutatók elkülönítésére használok, amelynek két táblából számolnak.

A tipikus példa a terv/tény eltérés measure. Ezt tehetném a tény táblába is, tehetném a terv táblába is, de ehelyett csinálok egy terv/tény eltérés „measure táblát” és ide teszem az eltéréseket számoló számított mezőket.

Le is írom ide hogyan lehet létrehozni üres táblát DAX-ból:

• = DATATABLE ("Oszlop neve", STRING, {{BLANK()}})
• = FILTER({1}, FALSE())