Használja valaki az OLAP-ot?

Elérkezett a projekt első fázisának vége. Kifizettük a szállítót, aki becsülettel elkészítette a rendszert és tisztességes oktatást tartott a felhasználóinknak. Most rajtunk a sor. Nézzük meg hogyan veszik birtokba felhasználóink az új rendszert.

Kővári Attila, 2005. november 30

Mitől függ egy OLAP rendszer sikere? Sokmindentől. És mitől függ az, hogy egy rendszer sikeres-e? Attól, hogy hányan (kik) és milyen rendszerességgel használják.

Ha erről rendelkezünk pontos kimutatással, nem csak azt tudjuk megállapítani, hogy sikeres volt e a bevezetés, hanem azt is, hogy

• Kik a kulcs felhasználók -> ők tudják megmondani mit kéne még csinálni
• Melyik adatkockáinkat használják legtöbben; legtöbbször; leggyakrabban? (és melyik az, amelyiket csak töltünk, de nem használják)
• Mikor tölthető a kocka úgy, hogy az a legkevesebb felhasználót zavarja

Készítettem néhány ábrát. A következő grafikon megmutatja, hogy a felhasználók a nap mely szakában használják leginkább az OLAP-ot

Ha hozzá kell nyúlnunk a rendszerhez napközben, azt legjobb ha ebédidőben tesszük, mert napközben ekkor használják legkevésbé a rendszert. (míly meglepő felismerés...)

A lekérdezések jelentősebb részét április és július között készítik. (átlagosan havi 16 900 lekérdezést készítenek)

A lekérdezések majd 85% - a egy kockából készült. Ennek a kockának mindig működnie kell, mindig gyorsnak kell lennie, ...

A lekérdezések 90% - át 3 felhasználó készíti. Ez az a három felhasználó, akit rendszeresen faggatni kell a rendszerről (hogy vannak vele megelégedve, mi hiányzik belőle, ...) mert valószínűleg másoknak is ők csinálják a lekérdezéseket, tehát ők tudják megmondani a pontos igényeket, bár lehet, hogy nem ők a megrendelők. És ha a rendszer sikerét a lekérdezések számában mérjük, akkor az ő véleményükre kell optimalizálnunk a rendszert. A menedzser csak sejti és megpróbálja kitalálni, hogy mik lehetnek az igények, de ez a három felhasználó pontosan tudja.

És végül az utolsó táblázatból leolvashatjuk, hogy az OLAP szerver majdnem az összes lekérdezés eredményét 1 másodpercnél rövidebb idő alatt állította elő!

Mire használható még a lekérdezés statisztika?

Egy jó lekérdezési statisztikából megállapítható, hogy az üzleti felhasználók mely időszakok adatait használják rendszeresen, és melyeket nem. Így később, ha növekszik adattárháza vagy BI rendszere, akkor könnyen eldöntheti, hogy mely időszak adatait lehet már archiválni olcsóbb diszkre és melyeket kell még megtartani. Ezzel egyrészről csökkentheti a drága diszkek mennyiségét másrészről javíthatja a gyakran futtatott lekérdezések teljesítményét.

Saját statisztikáim azt mutatják, hogy az elmúlt 6 hónap - 1 év adatait kérdezik le rendszeresen és a két évnél régebbi adatokat szinte SOHA sem használják!

Bill Inmon mesélt egy jó példát amikor itt járt Magyarországon: Felkérték egy olyan adattárház lekérdezési teljesítményének növelésére amelyben már több mint 10 éve csak gyűltek, gyűltek az adatok. Miután elkészítette a lekérdezési statisztikákat észrevette, hogy az összes adatnak mindössze 1%-át(!) használják rendszeresen, a többihez szinte hozzá se nyúlnak. Kézenfekvő volt a megoldás, hogy az adatok 99%-át archiválni kell! Ezek után a teljesítmény növekedést asszem mindannyian el tudjuk képzelni...

Update: 2007. október 29. Egy EMC felmérés rámutatott arra, hogy a megkérdezett IT vezetők fele nem rendelkezik információval arról, hogy mely alkalmazásokat használják aktívan a felhasználók. Elgondolkodtató nem? Honnan tudják akkor, hogy használják-e a BI rendszert vagy nem? És azt, hogy megérte-e bevezetni a BI rendszert?

Kapcsolódó anyagok:

• Megérte bevezetni az OLAP-ot?