Eszközválasztás

Anno ennyi volt:

„Szoftverválasztás anno…”

A fenti képet a BI és adattárház projektvezetői képzésre készítettem és az eszközválasztás illusztrálására használtam. Anno az volt a fő üzenete ennek a képnek, hogy igazából mindegy melyik eszközt választjuk. Lehet hogy az egyik eszköz jobb, mint a másik, de mind a két eszközzel lehet jó megoldást szállítani. A siker sokkal inkább az eszköz (toll vagy szoftver) használójától függ, mint az eszköztől magától.

És bár ezt azóta is változatlanul így gondolom, a választható lehetőségek száma megsokszorozódott. Először bejöttek a nyílt forráskódú szoftverek, aztán jött a big data és hozta a maga megoldásait, majd jött a felhő négyzetre emelve ez eddigi választási lehetőségek számát és behozta a SaaS/PaaS /IaaS szorzót.

Először legyintettünk a nyílt forráskódú szoftverekre, aztán vállat vontunk a big datára majd megmosolyogtuk a felhőt. Persze csak nagyvállalati székből. De ma már ott tartunk, hogy nagyvállalati székből sem legyinthetünk ezekre a technológiákra. Ma már számolnunk kell a felhővel, a nyílt forráskódú technológiákkal és a big data megoldásokkal. Sőt, nem csak hogy számolnunk kell vele, hanem elképzelhetetlennek tartom, hogy ne legyen része egy vállalati adatarchitektúrának egy nyílt forráskódú, egy big data gyökerű, vagy egy felhőben futó megoldás. Ha most végig gondolom, hogy az elmúlt 5 évben hány „tiszta” architektúrát terveztem, akkor nagyjából nulla körüli számot kapok. Pedig anno ezek voltak túlsúlyban.

Mára a sok lehetőség miatt az architektúra tervezés szinte tudománnyá vált, (vagy rémálommá, attól függően hogy honnan nézzük :-)) és nem lehet annyival elintézni, hogy „vegyetek Oracle-t” vagy „vegyetek Microsoftot”. Szándékosan sarkítok, korábban sem ment ilyen egyszerűen a választás, de ma már sokkal több időt kell az eszközválasztásra fordítani, sokkal jobban meg kell ismerni a vállalatot magát, sokkal többet kell PoColni és úgy amblokk sokkal több időt kell a tervezésre fordítani...

Anno mindez sokkal könnyebb volt.