Mekkora az a válaszidő, ahol még nem veszít fókuszt a felhasználó?

Anno még el kellett magyarázni a piacnak, hogy mi az az OLAP, mire jó és hogy az OLAP-ban (On-line Analytical Processing) az On-line nem azt jelenti, hogy az OLAP on-line hozzáférést biztosít a forrásrendszerekhez, hanem azt, hogy rendszer folyamatos, megszakítás nélkül elemzési lehetőséget biztosít a felhasználónak.

Miért fontos a folytonosság?

Mert ha egy lekérdezésre túl lassan kap választ az elemző, akkor fókuszt veszít. Ilyenkor teszi fel magának azt a kérdést, hogy „hol tartottam?” Vagy „ezt most miért kérdeztem le?” Vagy „Ide most miért fúrtam le?” Ha ugyanis túl későn kap választ a kérdéseire, akkor újra és újra vissza kell lépnie egyet az elemzési folyamatban és újra és újra fel kell gyulladnia annak a bizonyos villanykörtének az elméjében, hogy folytatni tudja az elemzést. Ez pedig idő és fókuszvesztés is egyben.

Mekkora az a válaszidő, ahol még nem veszít fókuszt a felhasználó?

Ez elsősorban a felhasználó genetikai képességeitől, stressztől, zajtól, stb. függ. (Akit jobban is érdekel a téma az olvassa el ezt a munkamemóriáról szóló cikket.) Mindenkinél más és más, de alapvetően másodpercekre kell gondolni. 10-30-50 másodperc. E fölött már az elemző fókuszt veszít és jönnek az „ezt most mért kérdeztem le?” típusú kérdések.

Nincs tehát egzakt számunk arra, hogy hány másodperc alatt veszít fókuszt az elemző, de tapasztalatból tudjuk, hogy az átlag olyan 30 másodperc körül lehet. Épp ezért nagyon fontos, hogy az ad-hoc és önkiszolgáló BI elemzőeszközök néhány másodperces válaszidőkkel szolgálják ki a felhasználókat. Az adatok frissítése a forrásokból tarthat percekig. Azt be tudják tervezni, és a napi kávét, telefont hozzá tudják igazítani. De az elemzés megkezdésétől a válaszidőknek már másodperceseknek kell lenniük, hogy ne veszítsen fókuszt az elemző…