BI PROJEKT: ADATTÁRHÁZ ÉS
ÜZLETI INTELLIGENCIA

A vezetői összefoglalók a mai napig PowerPoint prezentációkban készülnek sok-sok bosszúságot okozva az összefoglalót készítő kontrollereknek. A most következő cikkben bemutatom, hogy hogyan lehet adatbázisból frissülő prezentációkat készíteni PowerPointban.
Elolvasom a teljes cikket

Az OLAP adatbázis-kezelők gyorsaságának egyik oka az, hogy előre felaggregálják azokat az adatokat, amelyekről úgy gondolják, hogy szükségük lesz rájuk a felhasználóknak. A kérdés csak az, hogy honnan tudják, hogy mire lesz szükségük a felhasználóknak? A cikkben ezt a témát járjuk körbe, illetve a végén megosztunk egy szolgálati közleményt is.
Elolvasom a teljes cikket

A most következő cikkben átnézzük mindazon ingyenesen letölthető segédszoftvereket, amelyeket évek óta, nap mint nap használunk adattárházak és BI rendszerek bevezetéséhez. Sok időt, energiát takarítottunk már meg velük, úgyhogy bízom benne, hogy hasznosak lesznek az Ön számára is.
Elolvasom a teljes cikket

Tegyük fel, hogy Ön kontroller. Riportjai, elemzései elkészítéséhez szüksége van adatokra a vállalatirányítási rendszerből. Beszél az informatikával, és azt a megnyugtató választ kapja, hogy a kívánt adatokat heti rendszerességgel le fogják válogatni és az adatokat kiteszik szövegfájlokba a Kontrolling\VIR könyvtárba. A most következő cikkben arra leszünk kíváncsiak, hogy egy ilyen architekturális környezetben fel lehet-e építeni egy vezetői információs rendszert a PowerPivot segítségével.
Elolvasom a teljes cikket

A múlt heti cikkben a „sok kis adatkocka vagy egy nagy” dilemmát az üzleti felhasználók oldaláról közelítettük meg. Azt vizsgáltuk, hogy a felhasználói élmény szempontjából melyik a jobb megoldás. Most átülünk a fejlesztők székébe és a technológia lehetőségei felöl közelítjük meg a problémát...
Elolvasom a teljes cikket

Adatpiacok, vezetői információs rendszerek tervezése során gyakran felmerül a kérdés, hogy egy nagy adatkockát építsünk, vagy szakterületenként/üzleti folyamatonként egy-egy kicsit. A most következő cikkben ennek járunk utána, és első körben a felhasználók szempontjából vizsgáljuk meg a problémát
Elolvasom a teljes cikket

A könnyedebb témákról átmegyünk egy kicsit az adattárház adatmodell tervezési kérdéseire, és megvizsgáljuk, hogy milyen lehetőségeink vannak a szervezet/dolgozók/üzletkötők, ... típusú hierarchiák modellezésére.
Elolvasom a teljes cikket

Amíg csak adattárház elméletről, módszertanról keresünk könyvet addig viszonylag egyszerű dolgunk van: ki kell választanunk egyet Inmon vagy Kimball könyvei közül, és kész. Nem nagyon tudunk mellényúlni. Ha azonban olyan könyvet keresünk, amely megmutatja azt is, hogy hogyan kell felépíteni egy adattárházat a rendelkezésre álló Microsoft szoftverek felhasználásával, akkor már komoly problémákba ütközünk. Túl sok könyv létezik ugyanis, és ezek közül nehéz kiválasztani azt, amely valóban segíteni tud egy adattárház felépítésében. Ebben próbálok most segíteni
Elolvasom a teljes cikket

A most következő blogbejegyzésben definiáljuk az önkiszolgáló üzleti intelligencia (Self service BI) fogalmát, és ejtünk néhány szót arról is, hogy mi nem tartozik az önkiszolgáló üzleti intelligencia fogalma alá.
Elolvasom a teljes cikket

Még mielőtt elkapna minket a hétre várható hírcunami a (PoverPivot és Master Data Services bejelentések) gyorsan ejtsünk néhány szót az ezekhez képest őskövületnek számító Excel 2007-hez megjelent, a Pivot tábla lehetőségeit kiterjesztő „OLAP PivotTable Extensions” nevű bővítményről
Elolvasom a teljes cikket

A nemrég pályázatot írtam és arra kért az ajánlatkérő, hogy fejtsük ki az általunk javasolt üzleti intelligencia megoldás skálázhatóságát. Azt tudtam, hogy az Analysis Services fölfelé az operációs rendszer korlátjáig skálázható, de az oldalra skálázhatóság tekintetében voltak kétségeim. Ennek jártam most utána.
Elolvasom a teljes cikket

10-15 éve elég volt annyit mondani az üzleti intelligencia rendszerek felhasználó-barátságáról, hogy a billentyűzet használata nélkül, pusztán az egér segítségével képesek vagyunk a legbonyolultabb jelentések összeállítására. Ma már ez talán kevés lenne, ezért összeszedtem még néhány érvet a felhasználó-barátság alátámasztására.
Elolvasom a teljes cikket

Miért építsünk OLAP adatkockákat az adattárház fölé? Miért nem elégítjük ki a riportigényeket közvetlenül az adattárházból? Elvégre ezért építettük. Nem?
Elolvasom a teljes cikket

A Microsoft ingyenesen elérhetővé tette a PerformancePoint Planning nevű, üzleti tervezést támogató alkalmazás forráskódját. Részletek a cikkben.
Elolvasom a teljes cikket

Gyakran emlegetett fogalom ma a stressz teszt mely során nyomáspróbának vetik alá bankrendszert, hogy megállapítsák: mennyire tudnak a pénzintézetek ellenállni a gazdasági visszaesés okozta megpróbáltatásoknak. Nos. Lovagoljuk meg ezt a hullámot és nézzük meg, hogy hogyan lehet a bankrendszerekhez hasonlóan az üzleti intelligencia rendszerek stressztűrő képességét tesztelni és meggyőződni arról, hogy az OLAP alapú üzleti intelligencia rendszerünk bírni fogja-e a felhasználók rohamát...
Elolvasom a teljes cikket

Az Analysis Services-nek, mint a repülőgépeknek van egy fekete doboza (flight recorder). Ebbe a dobozba gyűjti működése során keletkezett információkat, így amikor összeomlik a szerver pontosan meg tudjuk mondani, hogy milyen események következtek be a „lezuhanás” előtt. Egy kis átalakítással azonban utasainkról, azaz a felhasználókról is gyűjthetünk a segítségével információkat. Erről szól a cikk
Elolvasom a teljes cikket

Jön a mikroökonómia gyakorlati hasznosításának második, és egyben utolsó darabja. Az előző cikkben a kereslet árrugalmasságának OLAP technológiával történő elemzését jártuk körül, a most következő cikkben pedig arra keressük a választ, hogy melyik az az egységár, amelyen értékesítve az adott terméket, a legnagyobb fedezettömeget (nyereséget) érhetjük el.
Elolvasom a teljes cikket

Tegyük fel, hogy megmaradt egy csomó olyan terméke, amit szeretne villámgyorsan kipucolni a raktárból, hogy helyet csináljon a következő termelésnek. Gyorsan össze is dob egy marketing kampányt, ám amikor az eladási egységár meghatározásához ér, elgondolkodik. Vajon mennyiért kéne adnom a terméket, hogy azt a gyorsan elvigyék a vevők, úgy hogy nekem ez az adott körülmények között a legnagyobb profitot termelje? Vagy másképpen fogalmazva: Mennyivel fog tőlem többet vásárolni a piac vagy egy konkrét vevő, ha 1%-kal csökkentem az áraimat?
Elolvasom a teljes cikket

Adott a következő probléma: Az üzleti terület látni szeretné, hogy egy adott könyvelési tétel milyen tranzakciókból tevődött össze, ki könyvelte azt a tételt stb. Mindezt úgy, hogy „rákattintva a könyvelt értékre feljöjjenek azok a számlák, amelyek a könyvelési tételt kiadják”. A most következő cikkben ezt a témát járjuk körül. (Plusz elkészült és felkerült az új adattárház projektvezetői tanfolyam tematikája is. Nézze meg őket)
Elolvasom a teljes cikket

Az átadás előtti pillanatokban az ember kapkod. Nincs idő minden alternatívát gondosan végiggondolni, sokszor csípőből kell dönteni. Ilyenkor fordul elő, hogy az ember a FORMAT C: parancs „Biztos vagy benne?” kérdésére kapásból rányomja a 3 YES-t! Aztán fogja a fejét, hogy mit tett. A minap ezt csináltam én is. A teszt adatbázis dimenziótáblája helyett az éles adattárház dimenziótábláját töröltem… A most következő cikkből megismerheti, hogy hogyan lehet visszafejteni az OLAP adatbázisból a törölt dimenziótábla tartalmát...
Elolvasom a teljes cikket

Most látom, hogy megjelentek elektronikus formában is a TechNet magazinban publikált cikkeim. Az alapozónak szánt cikkek az adattárházak, üzleti intelligencia rendszerek feltöltésének és a többdimenziós (OLAP) adatbázisok építésének alapjait járja körül.
Elolvasom a teljes cikket

Letölthető az Analysis Services Performance Guide, amely az Analysis Services 2008 alapú üzleti intelligencia rendszerek teljesítményhangolási kérdéseinek alapjait foglalja magába.
Elolvasom a teljes cikket

Parázs viták alakultak ki a BI blogoszférában arról, hogy a Gemini – a Microsoft előző héten bejelentett nagy újdonsága - áldás lesz a vállalatok számára, vagy egy tűzzel-vassal irtandó fertő. A most következő cikkben megpróbálom kideríteni, hogy mi az igazság.
Elolvasom a teljes cikket

2 fontos újdonságot is bejelentettek az idei MS üzleti intelligencia konferencián: Az egyik a masszívan párhuzamosított architektúrára épülő, oldalra skálázott verziója az SQL szervernek, a másik az oszlop orientált, memória alapú tárolási módja az Analysis Services-nek. A cikkben megpróbálom elmagyarázni, hogy mit is jelentenek ezek.
Elolvasom a teljes cikket

Az SQL Server-es SP_WHO tárolt eljárásához és a KILL utasításhoz hasonlóan létezik immár az Analysis Services 2008-hoz is olyan utasítás, amellyel megbízható gyorsasággal lőhetjük le a futó lekérdezéseket. Nézze meg hogyan!
Elolvasom a teljes cikket

Utoljára 10 éve szegezte nekem ezt a kérdést egy statisztikus, akinek épp az OLAP technológia csodáiról tartottam bemutatót. Akkor nem nagyon tudtam rá válaszolni, és most is nehezen ment...
Elolvasom a teljes cikket

Mennyi ideig futott az utolsó lekérdezés, ki futatta azt, mennyi CPU-t használt, milyen objektumokat érintett, stb. Többek között ezek azok a kérdések, amelyekre az adatmenedzsment nézetek választ adnak. A hogyant olvassa le a cikkben.
Elolvasom a teljes cikket

Az Analysis Services 2008 új backup fájlszerkezetének köszönhetően a mentés elkészítése még nagy adatbázisoknál sem fog sokkal tovább tartani, mint egy egyszerű fájlmásolás.
Elolvasom a teljes cikket

Sajnos idén már nem készíti el Nigel Pendse az OLAP eszközök piaci részesedését megbecsülő szokásos éves elemzését, így az 1999 óta tartó felmérés sorozat az idén megszakad. A miértekről a bejegyzésben olvashat.
Elolvasom a teljes cikket

Olvassa el, hogy mit változtattak az Analysis Services 2008 visszaírási architektúráján.
Elolvasom a teljes cikket