Vízesés diagram

A vízesés (Waterfall chart, flying bricks chart, Mario chart, Floating chart, magyarul vízesés vagy lebegő diagramnak hívják leggyakrabban) egy olyan diagramtípus, amely segítségével könnyen kifejezhetjük hogy egy eredmény milyen tényezők növekedésének és csökkenésének eredményeként állt elő. Tipikusan két területen használjuk:

Állományváltozások szemléltetésére:

Az eredmény kialakulásának prezentálására:

Megj.: A fenti két példa a wikipédiáról származik. Nem a legjobb adatvizualizációs gyakorlat szemléltetése vele a cél, hanem a legismertebb alkalmazási területek bemutatása.

Anno, amikor először találkoztam ezzel a diagramtípussal, akkor megmondom őszintén, hogy nem tetszett. Két problémám is volt vele:

• azt vettem észre, hogy az ember óhatatlanul beleolvassa az x tengelybe az idő múlását és arra gondol, hogy a grafikonon szereplő lebegő oszlopok balról jobbra haladva egymás után bekövetkezett eseményeket ábrázolnak, amelyek eredményeként a diagram jobb szélén kialakult az zárókészlet vagy az eredmény. Ez azonban a fenti példákban nincs így.
• A másik problémám pedig az volt a diagrammal, hogy nehezen tudtam összehasonlítani egymással a közel azonos méretű lebegő oszlopokat. A fenti példán például pusztán a méret alapján nehéz megállapítani, hogy a fix- vagy a változó költség volt-e nagyobb

Ugyanakkor amikor készültem a Power BI workshopra, akkor tudtam, hogy be kell mutatnom a vízesés diagramot. Sokan használják, sokan szeretik, kell róla beszélni, meg kell mutatni hogyan lehet használni. Mivel azonban a Power BI workshopon értékesítési adatokkal dolgozunk, ezért sem az állományváltozást, sem az eredményt nem tudom levezetni vele. Az adatok ugyanis nem biztosítanak lehetőséget rá. Ötletnek ott volt még az ár-, volumen és összetételhatás szemléltetése, ám ehhez olyan kalkulációkat kell írni, amelyektől dobnának egy hátast a résztvevők

A vízesés diagramot ugyanakkor nem csak a wikipédián bemutatott alapesetek szemléltetésére tudjuk használni. Nézze meg például az alábbi vízesés diagramot, amely hónapról hónapra mutatja azt, hogy melyik hónapban nőttünk (szürke) és melyik hónapban csökkentünk (bordó) az előző évi forgalomhoz képest:

A fenti vízesés diagramon nagyon jól látszik, hogy a havi bukták hogyan járultak hozzá az év végi buktákhoz. Hogy az első negyedévben még minden szép volt és hoztuk az előző év forgalmát aztán májusban megfordult a trend, folyamtaosan elmaradt az értékesítés az előző évi szinttől, ami oda vezetett hogy augusztusban átszakadt a gát, az előző évi kumulált forgalom alá estünk és elindultunk a lejtőn, ami a decemberi óriásbuktával hozzájárult ahhoz hogy összességében 740 eFt mínuszt realizáljunk előző év forgalmához képest.

Összefoglalva: a vízesés diagramot nem csak az alpestek szemléltetésére (állományváltozás bemutatása, eredmény levezetése) tudjuk használni, hanem a változások eredőjének idősoros szemléltetésére is. Így fogunk tenni mi is a Power BI workshopon