Hogyan határozzunk meg mérhető célokat?


Készülök a holnapi képzésre. Ismétlem az anyagot, és vele párhuzamosan veszem elő az elmúlt 5-10 év ajánlati felhívásait. Arra vagyok kíváncsi, hogy a mondottak mennyire tükröződnek vissza a gyakorlatban. Például beszélni fogok arról, hogy az adattárház vagy BI rendszer bevezetés céljainak mérhetőnek kell lennie. De mennyire tükröződik ez vissza az ajánlati felhívásokban? Használnak-e mérhető célokat és ha igen, akkor azok mire vonatkoznak? Hogyan fejezik ki mérhetően, számszerűsítve azon céljaikat, hogy az adattárház vagy BI rendszer legyen gyors, megbízható, pontos, stb.?

A válasz keresése közben alig találok olyan ajánlati felhívást, amely mérhető minőségi célokat fogalmaz meg. Sőt. Igazából egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hány olyan ajánlati felhívást olvastam, amely legalább 1 mérhető minőségi célt megfogalmazott volna. Mindebből arra következtetek, hogy sokaknak segíthetnék azzal, ha most ezt a témát járnánk körül. Vágjunk bele:

Minőségi célok

Egy adattárházzal kapcsolatban vannak minőségi elvárásaink. Szeretnénk, ha a lekérdezések gyorsak lennének, az adattárházban tárolt adatok helyesek lennének, a rendszer rugalmas, felhasználóbarát, megbízható, stb. lenne. Mindannyian tudjuk, hogy milyen adattárházat szeretnénk, de amikor ezt mérhető formába kéne öntenünk, akkor már elgondolkodnunk.

Legyen gyors

A cél az, hogy legyen gyors, de érezzük, hogy ez nem igazán mérhető. Ezért az ajánlati felhívásban már próbálunk úgy fogalmazni, hogy gyors helyett azt írjuk, hogy „BI rendszerektől elvárható válaszidőkkel működjön". Vagy azt, hogy „olyan válaszidőkkel kell rendelkeznie, ami a hatékony munkavégzést támogatja" Vagy azt, hogy „Minden lekérdezés fusson le 30 másodperc alatt"

Később aztán ezeket a megfogalmazásokat próbáljuk úgy árnyalni, hogy „a nagy adatátvitel igényű lekérdezések kivételével" vagy úgy hogy „a bonyolultabb lekérdezések kivételt jelentenek".

Nehéz mérhető célokat meghatározni? Nehéz. Pláne egy olyan embernek, akinek ez lesz az első BI vagy adattárház bevezetése. Aki ezzel fekszik és ezzel kell az meg tudja becsülni, hogy milyen válaszidők várhatóak el egy adattárháztól, vagy egy OLAP rendszertől. De akinek új ez a téma, az nem fogja tudni kifejezni a „gyorsat" másodpercekben. Érzi, hogy a lekérdezéseknek 10 másodpercen belül le kéne futniuk, de fél hogy lesznek olyan lekérdezések, amelyek nem teljesítik ezt a kritériumot.

Jogos a félelem? Jogos. Építsük is bele a célokba és mondjuk azt, hogy

a lekérdezések 90%-ának x másodpercen belül le kell futniuk.

Így a gyors válaszidőktől eljutottunk oda, hogy van egy mérhető célunk.

Legyen megbízható

Megtanultuk az ERP rendszerek kapcsán, hogy a magas rendelkezésre állás kiemelkedően fontos. De vajon ugyanilyen fontos a magas rendelkezésre állás egy döntéstámogató rendszer esetében is?
Elsőre úgy gondoljuk, hogy igen. Vezetők fogják használni, gyorsan kell tudnunk a segítségükkel döntést hozni, ezért kézenfekvőnek tűnhet a kilencvenx %-os rendelkezésre állás megkövetelése. Ám a kilencvenx %-os rendelkezésre állás megvalósítása költséges, és nem is biztos, hogy tényleg szükség van rá.

Nézze meg például az alábbi OLAP alapú döntéstámogató rendszer lekérdezi statisztikáját: ( A statisztika elkészítéséhez 11 hónapon keresztül monitoroztam a felhasználók szokásait, és annak eredményeképp állt elő ez a grafikon)

VIR lekérdezések időpontjai

Tisztán látszik a görbéből (duplaklikk a jobb minőségért), hogy a felhasználók a döntéstámogató rendszer a nap mely szakában és milyen intenzitással használják. És tisztán látszik az is, hogy éjszaka és hajnalban nem használják. Ergo a kilencvenx %-os rendelkezésre állás felesleges. Jobb lenne, ha azt várnánk el, hogy a

döntéstámogató rendszernek munkanapokon 8-19 óra között x százalékos rendelkezésre állással kell működnie

Esetleg mindezt megsúlyozhatjuk még a hét eleji, illetve a zárás utáni időszakokkal.

A riportok álljanak elő időben

Mi a célunk? Hogy a riportok készüljenek el arra az időpontra, amimkor a felhasználók megkezdik a munkát, vagy az, hogy a döntéstámogató rendszer legyen feltöltve munkakezdésre. Ha ugyanezt úgy fogalmazzuk meg, hogy

a riportoknak minden munkanap reggel 8-ra el kell készülniük

vagy úgy, hogy a

a betöltéseknek reggel 4-től 8-ig sikeresen le kell futniuk

akkor az „időben álljanak elő" céltól eljutunk egy olyan célhoz, aminek megvalósulása már mérhető.

Legyen felhasználóbarát, pontos, stb.

Hasonlóan a fentiek analógiájához a felhasználóbarátságot megfogalmazhatjuk úgy is, hogy a felhasználók az adatbázis-kezelő rendszer lekérdező nyelvének ismerete nélkül legyenek képesek jelentések előállítására; az áttöltés gyorsaságát előírhatjuk úgy is, hogy a betöltő eszköznek minimum x százezer rekord/perc-es átviteli sebességet kell produkálnia vagy definiálhatjuk a „pontos"-t úgy is, hogy a forrásrendszerek adataiból és az adattárház adataiból számolt kulcsmutatóknak azonos időszakra egyezniük kell.

Összefoglalva

Mindenképpen mérhető célokra van szükségünk. Ez az, amit a megvalósítás után vissza tudunk mérni, aminek nem teljesülését szankcionálni tudjuk, vagy ami alapján el tudjuk dönteni, hogy sikeres volt-e a projekt. Ez az ami egyértelműen kijelöli a szállító számára az utat és ez az aminek hiánya, hiányossága rossz esetben oda vezethet, hogy nem azt kapjuk amit szerettünk volna....

Tudjon meg többet az itt elhangzottakról és jöjjön el a 2020. április 23.-i BI és adattárház projektvezető képzésre. Részletek >>

  

Elválasztó

Már készül a következő cikk. Kérjen értesítést a megjelenéséről itt.

|

1 Hozzászólás

szakadék

Szépen beszakad a görbe. Nos, ebből is érdekes tanulságokat lehet kihozni az ebédidő-környéki produktivitásról :)))

Tudjon meg többet az itt elhangzottakról és jöjjön el a 2020. április 23.-i BI és adattárház projektvezető képzésre. Részletek >>