Adattárház menedzserek kultúraváltoztató feladatairól


Meg kell változnia a vállalati kultúrának egy BI rendszer bevezetésének hatására? Működhet egy szervezet az adattárház bevezetése után pont úgy, ahogy előtte működött? Aligha. Már a bevezetés időszakában találkozni fogunk olyan folyamatokkal, amelyeket át kell szervezni, újra kell gondolni ahhoz, hogy az adattárház működése hatékony legyen.

Ezen folyamatok jelentős részét amúgy is újra kellett volna szervezni, csak eddig nem kaptak elég figyelmet ahhoz, hogy a változások szükségességén komolyan elgondolkodjanak a vezetők. Egy adattárház vagy egy BI rendszer bevezetése azonban olajat önthet a tűzre, vagy máshogyan fogalmazva katalizálhatja a meglévő problémák megoldását: Az eddig alacsonyabb vezetői szinteken kitárgyalt problémák hírtelen egész magasra juthatnak és a „hagyjatok már az ilyen piszlicsáré ügyekkel" mondatok az adattárház sikerességének vagy bukásának tükrében új értelmet kaphatnak.

A változások lehetnek egészen kicsik, mint például az xy folyamatot nem egy Excel táblában kellene nyilvántartani, hanem kéne neki keresni egy forrásrendszert; és lehetnek egészen nagyok, mint pl amikor leállítjuk a BI bevezetést, mert tisztán látszik hogy az xy forrásrendszerből nyert adatok alkalmatlanok arra, hogy üzleti intelligencia rendszert építsünk a tetejére, vagy mert nincsenek definiálva az üzleti fogalmak, ... és még sorolhatnám

Ezek ismert problémák. Aki adattárházat épít, az nap mint nap találkozik velük. Amiről én most inkább beszélni szeretnék, az a bevezetések utáni, illetve a szervezet belső, adattárház építők által ritkán látott kultúraváltozási problémái.

Tegyük fel, hogy sikeresen befejeződött a BI bevezetés, a szállító levonul a projektről és ottmaradunk magunk a BI rendszerünkkel. Lesznek akik örülni fognak az új rendszernek és lesznek egy csomóan, akik tudomást sem vesznek róla. Ők lesznek azok akik nem akarják a változást. Nem akarják használni az üzleti intelligencia rendszert, hanem azt szeretnék, hogy - úgy ahogy eddig - az informatika szolgálja ki őket információkkal. Pontosan úgy ahogy eddig, csak gyorsabban, precízebben.

Csakhogy ez nem fog menni. Nem fog menni mert a menedzsment nem ezzel a céllal vezettette be az üzleti intelligencia rendszert. A menedzsment nem halat akart adni az üzleti felhasználóknak, hanem hálót. Egy eszközt, amely segítségével sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni mint eddig. Egy eszközt, amelynek használatával egyre jobban és jobban megismerik azt a „zavarost" ahol használnak. Egy eszközt, amellyel a sok értéktelen hal közül képesek kifogni az aranyhalat, melynek létezéséről a konkurens halászok még mit sem sejtenek. Ehhez azonban ismerni kell a háló lehetőségeit, tapasztalatot kell szerezni a háló használatával, és meg kell ismerni a vizet is. Ha elénk teszik a halat, akkor mindez kimarad.

A menedzsmentnek tehát az az érdeke, hogy a döntés-előkészítési szinteken minél többen használják az üzleti intelligencia rendszereket. Egyre többen szakítsanak a korábbi információ beszerzési és előállítási gyakorlattal és egyre inkább csökkenjen a távolság az üzleti felhasználók és az adatok között. Rövidítsük le azt az iterációs spirált amely során az üzleti felhasználó végső soron hozzájut a szükséges információkhoz. Nekünk üzleti intelligenciáért felelős személyeknek pedig tudnunk kell, hogy hogyan érjük el mindezt.

Az adattárház projektvezető képzésen pontosan végig fogunk menni a lépéseken, de ha nem tud eljönni akkor hagy javasoljam, hogy két utat gondoljon végig. Az egyik az az, hogy hogyan tudná elzárni a régi információ-beszerzési csapokat, a másik pedig az, hogyan tudná motivációval, képzéssel, BI marketinggel rászoktatni a felhasználókat arra, hogy elszakadjanak korábbi gyakorlataiktól és saját kezükbe véve az új eszközt, új utakon új felismeréseket tegyenek.

Kővári Attila
2010. május 31.

4 Hozzászólás

Szerintem az egyik

Szerintem az egyik legfontosabb kérdés a BI terültén az, hogy az üzleti felhasználók fejében hogyan fog bekövetkezni ez a szemléletváltás. Ezt nagyon nehéz elérni, és csak hosszú távon lehet benne sikereket elérni. A halfogó hasonlatot viszem tovább: mindenki esküszik valamilyen módszerre, valaki a marketing hatékonyságát karja növelni (több, jobb csali a halaknak), vagy kapacitásokat akar növelni (éjszaka is kint marad horgászni), de ritkán jut eszükbe, hogy a korábbi halfogási tapasztalatukat a számok mentén is felhasználhatnák, szerintük a tapasztalatok a megérzések szintjén beépültek már a döntéseikbe...

Két nagy visszatartó erőt láttam én azoknál, akik adatok alapján szerettek volna döntéseiket hozni: vagy nem férnek hozzá az adatokhoz olyan formában, ahogy az támogatná őket, és/vagy ismerve a cég belső folyamatait vagy korábbi rossz tapasztalatok kapcsán nem hisznek azokban az adatokban, melyeket a cég birtokol. Ezért is kaptam fel fejem a poszt olvasása közben a "BI marketing" említése kapcsán. Van valakinek tapasztalata ebben a témában, milyen módon lehet egy ilyen ügynek nekiesni?

A válasz engem is

A válasz engem is érdekelne.
Mert ötlet az van, tapasztalat az nincs :)

BI marketing

Sziasztok,

Hááát ez a BI marketing egy elég nagy terület. Az adattárház projektvezető képzésen egy 20 perces blokk csak ezzel fog foglalkozni. Semmi mással, csak a BI marketinggel. Úgyhogy a téma elég nagy egy komment, vagy egy blogbejegyzés terjedelméhez. De hogy mondjak is valamit:

Az egész BI marketing témával kb. 2002-ben kezdtem el foglalkozni. (részben erről szól az első, 2005-ös blogbejegyzés „Hogyan növeljük a BI felhasználók számát” címmel) Akkortájt odajött hozzám egy cég gazdasági igazgatója, hogy jó ez a BI, de hogyan tudnánk egyre több és több felhasználót rászoktatni a használatára.

Sok mindennel próbálkoztunk, de az igazi áttörést az jelentette, amikor a legnagyobb BI felhasználó bónuszát a felhasználók számának növekedéséhez kötöttük. Azt vettük észre ugyanis, hogy azért ő a legnagyobb felhasználó, mert mindenki másnak ő szolgáltatja az adatokat. Kézenfekvő volt innentől kezdve rábíztuk, hogy találja ki ő, hogy hogyan tudná rászoktatni a felhasználókat a BI használatára. A pontos számokra már nem emlékszem, de úgy rémlik, hogy 11 hónap alatt megdupláztuk a felhasználók számát és – ami még érdekesebb – megtöbbszöröztük a BI rendszer lekérdezéseinek számát. (az iparági benchmark kb. 4%-os növekedést mutat)

Mit csinált hősünk? Elkezdte marketingezni a BI-t. Oktatta, képezte a felhasználókat, és ahelyett, hogy teljesítette volna a kéréseiket, megmutatta, hogy hogyan lehet őket megválaszolni a BI rendszer segítségével.

2002 óta persze sok idő telt el. A web 2.0 sok újdonságot hozott ezen a téren is. (blogok, hírlevelek, stb.) de most éppen egy papíralapú termékkel kísérletezünk (vállalati újság). Ha ez megvalósul, és ha a cég is hozzájárul, akkor írok majd róla egy bejegyzést. (Szerintem hozzá fognak járulni, mert a BI marketingnek nem csak a vállalaton belüli kommunikációban kell működnie, hanem a vállalaton kívüliekben is :-))

Üdv, Attila

Jó cikk

Jó cikk, én hasonló helyzetben vagyok most egy kis-középvállalatnál. A rendszer használata nagyon előremutató lenne, viszont van, aki 10-15 éve ugyanazzal a módszerrel dolgozik (pl sosem kértek számon projekt munkaóra nyilvántartást), és neki nehéz elmagyarázni, hogy ez miért fontos. Ő úgy érzi, hogy ez a rendszer nem érte van, ha pluszmunkát fektet be, miközben valaki ezzel jól jár, folyton megfigyelik stb, holott ez igazából csak egy önmonitoring, egy pulzusmérés. Addig, amíg meg ő lesz az, aki szétvágja a rendszert, nehéz megmutatni működés közben, hogy ez mire jó. Nekem talán annyi szerencsém van, hogy mint emberre felnéznek, és amikor írtam egy olyan levelet, hogy akkor leállítom a fejlesztést, ha páran nem látjuk értelmét, akkor valami megváltozott és azóta jobban be is jött a beszéldtémákba, plusz tényleg elkezdett szükség lenni rá, a valóság olyan helyzeteket hozott, amikor jó lett volna, ha már működik a rendszerünk...