A csődközeli Fordnak segített volna egy adattárház?


A BI és adattárház projektvezető képzésnek van egy fejezete, ami BI és adattárház bevezetési kockázatokkal foglalkozik és ezen belül jó néhány percet szánok arra, hogy bemutassam: Mikor kell nagyon elgondolkodnunk azon hogy belevágjunk-e egyáltalán egy BI vagy adattárház bevezetésbe. Valós példákat mesélek el, konkrét eseteket mutatok be, hogy mikor döntöttünk úgy, hogy mégsem vágunk bele, vagy nem most vágunk bele, vagy nem a jelenlegi menedzsmenttel vágunk bele, vagy nem a tervezett scope-pal vágunk bele. Mindezt olyan környezetben, ahol már a döntés megszületett: Adattárház kell, pénz paripa fegyver rendelkezésre áll, a forrásrendszerek elérhetőek és a technológia korlátja sincs a bevezetésnek.

Most - olvasva Bőgel György blogját egy hasonló helyzetre találtam példát. Az ötvenes években járunk. Henry Ford vállalatbirodalma csőd közelében van. Vajon egy adattárház vagy egy döntéstámogató rendszer segíthetett volna neki a kilábalásban?

„A 19. század végén még csak nagyon kevesen gondolták, hogy az autók rövidesen felváltják a lovakat. Az autógyártáshoz szükséges tőke nagysága a legtöbb vállalkozót elriasztotta. Ford azonban nem ijedt meg a nehézségektől: futószalag-rendszerű gyárat épített és megjelent a piacon a rendkívül sikeres T-modellel. Bebizonyította, hogy az autózás nem a gazdagok kiváltsága. Arra is képes volt, hogy egyszerre csökkentse az autói árát és emelje a béreket. Jó minőségű, de teljesen egyforma autókat gyártott a nagyközönség által megfizethető áron.

A húszas években változni kezdett az autópiac. Az életszínvonal emelkedett, a társadalom urbanizálódott, az embereknek egyre több idejük maradt szórakozásra. A termékek között választásban növekvő szerepet kezdett játszani a stílus és a divat. Kiderült, hogy az autó nemcsak egyszerű szállítóeszköz, hanem státuszszimbólum. A piac szegmentálódott.

Ford nem vett tudomást ezekről a trendekről, vagy fogalmazzunk pontosabban. Nem akart tudomást venni róluk, mivel azok ellentmondtak saját világnézetének, az olcsó, egyszerű népautó koncepciójának, aminek egyetlen funkciója van: eljuttatni valamit az A pontból a B-be. Vállalata hatalmas tömegben ontotta az egyforma T-modelleket. Közben a trendek egyre világosabbak lettek, és a Forddal versengő General Motors sikeresen meglovagolta azokat: többféle autót kezdett gyártani a differenciálódó piaci szegmenseknek.

Ford nem volt hajlandó tudomást venni vállalata piaci részesedésének gyors csökkenéséről. Azt állította, hogy az autója jó, csak értékesítői nem értenek az eladásukhoz. Nem hitt a szeme elé tett statisztikáknak. Elbocsátotta a nézeteit nem osztó vezetőket, fejbólintó jánosokkal vette körül magát, saját idillikus világába zárkózott.

A második világháború után a Ford csődközeli állapotba került. Fennmaradását Ford fiának köszönheti, aki egy sor kiváló új szakembert hozott a vezetésbe. 1960-ban Robert McNamara kapta meg az elnöki széket, aki később Kennedy hadügyminisztere, majd a Világbank elnöke lett.

McNamara csapatával együtt a tények és a számok embere volt. Ő rendelte el azt az első átfogó átvilágítást (cégauditot), amilyenre évtizedek óta nem volt példa a vállalatnál. A vállalat vezető kontrollerének funkcióját töltötte be, vezetése alatt a központi pénzügyi-számviteli stáb több száz fősre nőtt. A kontrolling iroda korábban csak könyveléssel, a költségek és a műveletek regisztrálásával foglalkozott, McNamra viszont a kvantitatív elemzésre, az előrejelzések készítésére és a tervezésre helyezte a hangsúlyt. A vállalatot nyereségközpontokba szervezték, az iroda ellenőrzése alá vonva mindent, a beszerzéstől kezdve az értékesítésig. Mivel az irodának egyre nagyobb szerepe lett a döntéshozatalban, a hatalma megerősödött a vonalbeli vezetőkkel szemben.

McNamara és az emberei világosan látták, hogy az autópiac beérik és egyre jobban szegmentálódik. A vállalat az ő irányítása alatt, korát megelőzve dobta piacra 1959-ben a megbízható és takarékos Falcont, ami meglepően sikeresnek bizonyult a nagy és pazarló országúti cirkálók korában.

A tagadás és az illúziók kora véget ért."

Nos. Az öreg Fordnak nem segített volna egy adattárház McNamara viszont valószínűleg a fél karját levágta volna egy jó adattárházért...

POWER BI WORKSHOP

Tudjon meg többet az itt elhangzottakról! Jöjjön el a 2018. december 4.-i Power BI workshopra. Részletek >>

  

Elválasztó

Már készül a következő cikk. Kérjen értesítést a megjelenéséről itt.

|

Szóljon hozzá!

Szabály: Legyen kedves, segítõkész és vállalja a nevét.
A mező tartalma nem nyilvános.
  • A web és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
ANTI SPAM
A robot regisztrációk elkerülésére.
Image CAPTCHA
Figyeljen a kis és nagybetűk használatára

POWER BI WORKSHOP

Tudjon meg többet az itt elhangzottakról! Jöjjön el a 2018. december 4.-i Power BI workshopra. Részletek >>