GRAPHISOFT BI és adattárház esettanulmány


A GRAPHISOFT-ról

A magyar alapítású GRAPHISOFT az épületinformációs modellezés (Building Information Modeling - BIM) egyik első kifejlesztője, az iparág egyik vezető vállalata. A BIM technológiát lehetővé tévő ArchiCAD® terméke a világ számos országban piacvezető. A GRAPHISOFT az Egyesült Államokban, Mexikóban, Németországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Japánban és Hong Kongban rendelkezik leányvállalattal, értékesítési hálózata a világ több mint 100 országára terjed ki. A GRAPHISOFT központja Budapesten van, 2007 óta a német Nemetschek-csoport tagja. A vállalat bevételeinek 98 százalékát magyar szellemi termékek exportjával éri el.

Az adattárház bevezetés célja

A GRAPHISOFT-nál a kiinduló probléma nagyon hasonló volt ahhoz, mint amivel valószínűleg nagyon sok vállalat küzd: Hozzáférést akartunk az adatainkhoz. Nem riportokra volt szükségük a vállalatirányítási rendszerből, hanem olyan adattárházra, amelyből saját magunk, önkiszolgáló módon tudunk riportokat, elemzéseket, terv-tény összehasonlításokat, KPI-okat készíteni.

Követelmény elemzés

A tervezést az üzleti- és IT igényfelméréssel kezdtük és felmértük forrásrendszereinket, illetve azok interfészelhetőségét, kapcsolatait. Az üzleti igényfelmérésből látszott, hogy az értékesítés elemzésével kell kezdenünk, majd az üzleti tervezéssel és a terv tény összehasonlítással kell folytatnunk.

Technológia választás

Gyorsan eldőlt, hogy az adattárház adatmodellje csillagsémás lesz. Abban is biztosak voltunk, hogy az adattárház fölé az adatok gyorsabb, könnyebb lekérdezhetősége érdekében valamilyen speciális, döntéstámogatásra és ad-hoc elemzésre optimalizált adatbázis-kezelőt ültetünk. De azon sokat gondolkodtunk, hogy az adattárházra OLAP adatbázist, vagy az önkiszolgáló BI elképzeléshez jobban passzoló oszlopalapú, memóriában futó technológiát válasszunk. Végül - főleg az üzlet tervezés és modellezés követelményei miatt - az OLAP technológiát választottuk.

Szoftverválasztás

Hamar eldőlt, hogy - a OSX Excel támogatást kivéve - az összes hazai és nemzetközi igényt tökéletesen ki tudjuk elégíteni a vállalat birtokában lévő Microsoft SQL Server, Sharepoint Server, Team Fundation Services, Visual Studio és Office licenszekkel. Így szoftveroldalon az adattárház megvalósításához nem kellett szoftverberuházást eszközölnünk.

SQL Serverből a legújabb, SQL Server 2012-es Enterprise Edition szoftvercsomagot választottuk, Excelből a vállalatnál széles körben használt 2010-es verziót.

A projekt terjedelme

Tudtuk, hogy a siker egyik kulcsa a gyors üzembe helyezés, ezért az adattárház első inkrementumának terjedelmét az értékesítésről tovább szűkítettük a szoftverértékesítésre és ezen belül is csak az anyavállalat könyveiben megtalálható adatokra. Így elértük, hogy az első inkrementum terjedelme olyan kicsi legyen, hogy azt néhány hónap alatt, viszonylag alacsony kockázati szinten meg tudjuk valósítani.

Később, az adattárház első inkrementumának megvalósítása után a szoftverértékesítési fókuszt megtartva az adattárház projekt terjedelmét kiterjesztettük 7 leányvállalatunkra, azok adatait integráltuk az adattárházba majd ezzel párhuzamosan kifejlesztettük a többdimenziós üzleti tervezést és előrejelzést támogató OLAP megoldásunkat.

Forrásrendszerek

Az adattárház jelenleg az anyavállalat adataiból, valamint németországi, japán és a hong-kongi leányvállalat NAV rendszereiből közvetlen lekérdezéssel nyeri ki az adatokat. Az észak- és dél amerikai leányvállalatok valamint a spanyol és angliai irodák adatai jelenleg még interfész fájlokon keresztül kerülnek az adattárházba.

Graphisoft adattárház esettanulmány: adatforrások

Az adatbetöltésekhez az SQL Server részét képező Integration Services-t használtuk, melyre kifejlesztettünk egy könnyen bővíthető keretrendszert, hogy a leányvállalatok adatainak integrálása az adattárházba minél egyszerűbben és gördülékenyebben megvalósulhasson.

Adattárház architektúra

Adattárház architektúrának egy klasszikus 3 rétegű (stage, transzformációs réteg, csillagsémás adattárház) architektúrát választottunk a tetején OLAP adatkockákkal. Az így kialakított architektúrával elértük, hogy egy magas fokon standardizált, könnyen és olcsón üzemeltethető, egyszerűen bővíthető adattárház architektúrát kapjunk.


Graphisoft adattárház esettanulmány: Logikai architektúra

BI architektúra

Az adattárház fölött futó OLAP adatbázis lekérdezhető Excelből is és webes felületen keresztül is. Míg az üzleti elemzők, kontrollerek elsősorban az Excel pivot tábláján keresztül vagy az Excel kocka függvényei segítségével kérdezik le az adattárház OLAP kockáit, addig a vezetők, értékesítési menedzserek, partnerek az interaktív riportokat a vállalati intraneten, böngészőn keresztül használják.

BI portál

Az adattárház felépítésével párhuzamosan a vállalati intraneten kialakítottunk egy BI portált. A BI portál elsődleges célja, hogy itt tároljuk a webes riportokat, de itt alakítottuk ki a központi connectionstring kezelő rendszert is, mellyel elértük, hogy az elemző felhasználók Pivot tábláiban használt kapcsolati információk egy helyen, központilag menedzselhetően legyenek tárolva.

A webes riportokat az üzleti felhasználók saját maguk, IT támogatás nélkül készítik és publikálják a BI portálra. Ezt különösen fontosnak tartjuk, hiszen a projekt kezdetén célként tűztük ki, hogy

  1. Az IT csak az adatinfrastruktúrát biztosítsa és
  2. az üzleti felhasználók saját maguk, önkiszolgáló módon építsék fel riportjaikat.

A BI portálon kapott helyet a mutatószámainkat, üzleti fogalmainkat egységesen definiáló „BI Wiki" is, amelyből mindenki számára transzparensen és egyérteműen kiderül, hogy hogyan számoljuk és mit is értünk pontosan pl. az „új vevő" fogalmán.

A BI portál SharePoint 2010 szerveren fut.

Üzleti tervezés

Az üzleti célokat (Target), tervet (Plan), havi előrejelzéseket (Forecast) az üzleti felhasználók az Excel felületén keresztül az adattárház OLAP adatbázisába rögzítik, amely gondoskodik az adatok szétosztásáról, aggregálásáról és a leányvállalati számok konszolidálásáról is.

Az OLAP adatbázis-kezelő üzleti tervezésre történő bevonásának eredményeképp folyamatosan megszűntetjük a lassú, sok hibalehetőséget magában hordozó „Excel küldözgetős és kézzel konszolidációs" módszert és a Target-,Plan-, és Forecast verziók tényhez hasonlítása is egyszerűvé, naprakésszé vált.

Központi törzsadatkezelő rendszer

Az adattárház projekt részeként kialakítottunk egy központi törzsadat kezelő rendszert, mely auditáltan és verziózottan tárolja a forrásrendszerekben nem található hierarchiákat, kód-megnevezés párokat, paraméter táblákat, elszámoló árfolyamokat.

A központi törzsadatkezelőben tárolt adatokat az adatgazdák Exceles felületen keresztül tartják karban.

A központi törzsadatkezelőben tárolt adatokhoz üzleti és technikai validációs szabályokat dolgoztunk ki, amellyel elértük, hogy a törzsadatkezelőbe csak ellenőrzött, a formai és tartalmi követelményeknek megfelelő adatok kerülhessenek. Ennek eredményeképp az adatok ellenőrzése nem az adattárházba töltéskor valósul meg, hanem közvetlenül az adatok felvitelekor, így az adatot rögzítő adatgazda azonnal értesül az esetleges adathibákról, amit azonnal javítani is tud.

Az adattárházba csak a forrásrendszerekből, vagy a törzsadat kezelőn keresztül (auditáltan) kerülhet adat, aminek eredményeképp javult az adatminőség és adatbiztonság. A törzsadatkezelő használatának köszönhetően kiküszöböltük az adathibákat, megszűntek a felesleges körök, jelentősen felgyorsult az információáramlás és gazdája lett a gazdátlan adatoknak.
Központi törzsadat kezelőnek az SQL Server programcsomag részét képező Master Data Services-t választottuk.

Választott Implementációs módszertan

A projekt kezdetén célul tűztük ki, hogy az adattárházat belső erőforrásokkal fogjuk felépíteni, de a felépítéséhez szükséges szakértelmet kívülről fogjuk behozni. Így találtunk a BI projekt-re és Kővári Attilára, aki az adattárházat tervezte és a projekt teljes időtartama alatt az implementációs csapatot mentorálta.

Az adattárház fejlesztéséhez az alábbi belső szakértelemre volt szükségünk:

  • SQL ismeret (Haladó szinten)
  • Adatintegráció és Integration Services (SSIS) ismeretek (Haladó szinten)
  • Adattárház és csillagsémás adatmodellezési ismeretek (Középhaladó szinten)
  • Analysis Services (OLAP) ismeretek (Haladó szinten)
  • Törzsadatkezlés és Master Data Services ismeretek (Haladó szinten)
  • SharePoint adminsztrációs képességek (Középhaladó szinten)
  • Excel Pivot tábla és KOCKA függvény ismeret (Haladó szinten)

Ezen szakértelmek jelentős részével a projekt kezdetekor csak alapszinten vagy egyáltalán nem rendelkeztünk. A kívánt szintet a feladatok elvégzése során, munkavégzés közbeni szakértői támogatással illetve célirányos tanulással értük el.

Felhasználó oktatás és evangelizáció

Tudtuk, hogy az adattárház sikeréhez az átadás kevés. Tudtuk, hogy az adattárház akkor lesz sikeres, ha egyre többen és egyre professzionálisabban használják, ezért többlépcsős képzési tervet dolgoztunk ki.

Időben eltolt, 3 lépcsős (kezdő, haladó, expert) on-the-job típusú tréninget tartottunk a menedzsereknek és az elemzőknek. Az időben eltolt, különböző nehézségű on-the-job tréningekkel elértük, hogy befogadható módon emeljük a különböző felkészültségű kollegák tudásszintjét egyre magasabbra.

A menedzsmentnek külön készítettünk egy speciális tréninget és egy follow-up tréninget, amin megismerték az új lehetőségeket, megtudták, hogy mit kérhetnek a beosztottjaiktól, és átbeszéltük hogy hogyan tudják az adattárházat a stratégia megalkotásához és megvalósulásának monitorozásához használni.

Nehézségek, problémák

Az adattárház projekt során a váratlan, komoly következményekkel járó problémákat szerencsére el tudtuk kerülni, de nehézségekből azért akadt néhány.

Nehézséget jelentett például, hogy a hong-kongi és japán leányvállalatok forrásrendszeréinek cseréje pont az adattárház bevezetésével párhuzamosan zajlott, így egyszerre több rendszerből kellett dolgozni, és adattárház oldalon kellett megoldani a régi és új rendszerek adatainak konszolidációját.

Nehézséget jelentett a japán, kínai, magyar, német, stb. kódlapú adatok integrálása az adattárházba és néha nehézséget jelentett megállapítani azt is, hogy a japán és kínai megnevezésekben hol vannak „garbage" karakterek.

Nehézséget jelentett továbbá az iOS operációs rendszerek támogatásának a hiánya is a tervezett Microsoftos környezetben. Az adattárház projekt indulásakor célul tűztük ki, hogy hozzáférést biztosítsunk kollegáinknak mindenhol és minden eszközön, így Mac-en és iPad-en is. Tudtuk azt, hogy az iOS eszközök támogatása nem megoldott a BI portál jelenlegi verziójában, de ismerve a Microsoft BI stratégiáját, bíztunk benne hogy a probléma az intranet verziófrissítése nélkül, még az adattárház élesbe állása előtt meg fog oldódni. Sajnos nem így történt, így a vészforgatókönyvvel álltunk élesbe, ami tökéletesen működik, de nem olyan szép, nem olyan elegáns, mint amilyennek szerettük volna. Ugyanakkor tudjuk, hogy a vállalati intranet 2013-as verzióra frissítésével ezek a problémák meg fognak oldódni.

Eredmények

Az adattárház átadásán éppen hogy csak túl vagyunk, így konkrét megtérülési számokat még nehéz lenne mondani, de a bevezetés önmagában is hozott eredményeket.

  • Az adattárház bevezetésnek köszönhetően egységesítettük üzleti fogalmainkat és felépítettünk egy olyan üzleti adatszótárt, ami alapján mindenkinek transzparensé válik, hogy hogyan határozzuk meg például az új vevők számát és mik tartoznak az egyes P&L kategóriákba. Az egységes nyelv kidolgozása során felszínre kerültek és csökkentek a félreértések aminek eredményeképp jelentősen nőtt a bizalom az adatok és elemzések iránt.
  • Az automatizált adatgyűjtési és feldolgozási folyamat eredményeképp a zárás követően szinte azonnal riportálhatunk a menedzsmentnek. A gyors és automatizált jelentéskészítés eredményeképp jelentősen csökkentek a reakcióidők és a kontrollerek munkájában a fókusz átkerülhetett a riportgyártásról az elemezésre, a kitűzött stratégia megvalósulásának monitorozására és teljesítményünk mérésére.
  • Az adattárház bevezetésével megteremtettük a lehetőségét, hogy finomítsunk üzleti tervezési folyamatainkon és alacsonyabb szinteken, részletesebben tervezünk. A részletesebb tervezés precízebb monitorozást tesz lehetővé és hamarabb reagálhatunk a piaci változásokra.

Összességében elmondható, hogy az Euróban mérhető eredményekre még várni kell de a vállalati kultúránkban és a folyamatainkban bekövetkezett változások hatására ennek nemsokára jönnie kell :-)

Az adattárház projekt tényadatai:

  • Megvalósítás módja: belső fejlesztés külső szakértői támogatással
  • Külső szakértő: Kővári Attila (BI Projekt)
  • Az adattárház projekt mérete: kb. 1000 embernap
  • BI és Adattárház platform: SQL Server 2012 Enterprise edition
  • Központi törzsadatkezelő: Master Data Services 2012
  • BI portál és webes riportok: Excel Services és SharePoint 2010
  • Ad-hoc elemzőeszközök: Excel 2010
 

A GRAPHISOFT adattárháza a BI projekt BI és adattárház coaching szolgáltatása keretében valósult meg. Tudjon meg többet róla:

BI és adattárház coaching >>